A község múltjában, melynek szerves részét alkotja a pecöli apátság és templom története, fontos szerep jut a kapornaki bencés apátságnak. A község első okleveles említése 1329-ből származik. Ennél azonban sokkal régebbi lehet. A település minden bizonnyal arról a hasonló nevű főemberről kapta nevét, akit a krónikák az 1040-es években említenek.

A régi forrásokban Peczel, Petzel, Pechel Peczöl írásmódok találhatók. Mátyás király három oklevélben is megerősíti a kapornaki apátság Peczel-i birtokát. 1573-ban megszűnik a kapornaki bencés apátság, világi apátsággá alakul. Az 1550-es években a község többször gazdát cserélt, Erdődiek és Zrínyiek közötti birtokcserékből per is keletkezett, mely kb. 50 évig tartott. 1613-ban Pecöl az Erdődy család tulajdona lett, Erdődy Tamás - György, majd 1664-ben gróf Erdődy Sándor birtokolta, halála után a kegyúrság fiaira szállott át. Gróf Erdődy Ferenc és felesége Hunyady Terézia 1953-ban Vépről történő elűzetésüktől fogva a községben élt és a helyi temetőben vannak eltemetve. A plébánia falán emléktábla őrzi emléküket. A község templomának titulusa Kisasszony, jelenleg is címzetes bencés apátsága van.

1878-ban épült az első iskola egy tanteremmel. A község szűkebb környezetében központi szerepet tölt be, mivel körjegyzőségi székhely, és egészségügyi központ.